Elbukta Magyarország a jogállamisági pert
Életbe léphet az a rendelet, amely jogállamisági előírások teljesüléséhez köti az uniós források kifizetését.
Életbe léphet az a rendelet, amely jogállamisági előírások teljesüléséhez köti az uniós források kifizetését.
Jogállami dzsiháddal vádolta meg hétvégén újból a miniszterelnök az Európai Unió szerveit. A kampányban jó eséllyel ezek közül először az Európai Unió Bírósága kerülhet pellengérre, amely szerdán mond ítéletet egy olyan ügyben, amely ellen a kormány foggal-körömmel küzdött. De hogy kerül a kampányba egy olyan intézmény, amelyről pár éve még nagyjából senki nem hallott?
Zárt ajtók mögött fog Orbán Viktor irányt mutatni a képviselők számára.
Nem sokkal az Európai Bíróság jövő szerdai ítélethirdetése után már az Európai Parlament plenáris ülésének napirendjére tűzik a jogállamisági mechanizmus ügyét – értesült az EUrologus.
Két ügyben összesen már több mint 200 millió eurós büntetéssel tartozik Lengyelország az EU-nak. Az egyik egy szénbánya be nem zárásával, a másik pedig a lengyel igazságszolgáltatás uniós jogot sértő átalakításával függ össze.
Az Európai Bíróság tájékoztatása szerint február 16-án hirdetnek ítéletet az úgynevezett jogállamisági perben. Arról születik majd döntés, hogy megfelel-e az uniós jognak, ha megvonják a forrásokat azoktól az országoktól, amelyek a jogállamisági elvek megsértésével veszélyeztetik az uniós pénzeket.
Ausztria nem fizethet kevesebb szociális ellátást a migráns munkavállalóknak. Legalábbis így véli az Európai Bíróság főtanácsnoka.
A szivárványcsaládok számára nagyon fontos ítéletet hozott az Európai Bíróság, amely döntés a szabad mozgáshoz és más uniós alapjogokhoz való hozzáférést is tisztázott.
Sokféle értelmezés született az Alkotmánybíróság pénteki döntését követően arról, a magyar állam mennyire rúghatja fel erre hivatkozva az uniós jogot. Az eddigi gyakorlat azonban azt mutatja: Brüsszellel ugyan szívesen szembemegy az Orbán-kormány, az Európai Bírósággal azonban óvatosabb.
Az Európai Bizottságot egyelőre nem nyugtalanítja a magyar Alkotmánybíróság ítélete, egy uniós szakjogász szerint azonban ez a döntés új távlatokat nyit meg egy autoriter rezsim előtt.
Az Alkotmánybíróság Varga Judit igazságügyi miniszternek a kormány nevében beadott kérdésére válaszolt. Kimondta: a magyar állam addig gyakorolhat nem kizárólagos uniós hatáskörbe tartozó jogokat, amíg nincs közös EU-intézkedés.
Az uniós források felhasználását érintő jogvita az egyik legnagyobb hatású téma az EU-ban. Az egyik sarokban Magyarország és Lengyelország, a másikban pedig fél Európa. Egyelőre úgy tűnik, hogy Magyarország és Lengyelország érvei alaptalanok.
Az Európai Központi Bank igazgatóságának korábbi tagjánál, Ilmārs Rimšēvičsnél vetődtek fel vesztegetési vádak, az Európai Bíróság lehetővé tette, hogy folytatódjon a tagállami nyomozás.
Arra reagáltak, hogy az Európai Bíróság szerint súlyosan megsértette az uniós jogot a Kúria, és ehhez a legfőbb ügyész előterjesztése szolgáltatta az alapot.
Súlyosan megsértette az uniós jogot a Kúria és ehhez a legfőbb ügyész előterjesztése szolgáltatta az alapot – ezt állapította meg az Európai Bíróság. Sőt, azt is kimondták, hogy a magyar igazságszolgáltatás csúcsszervei a magyar bírói függetlenségre is veszélyt jelentenek.
Sem a menedékkérők jogainak korlátozása, sem a civil szervezetek tevékenységének kriminalizálása nem fér össze az európai szabályozással. A magyar menekültpolitika újabb eleméről derült ki, hogy jogellenes.
A Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, amiért az ország nem tett eleget a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos bírósági ítéletnek – áll a testület sajtóközleményében. A magyar kormány súlyos pénzbüntetést kockáztat.
Ígéretéhez híven pert indított az Európai Parlament a jogállamisági mechanizmus alkalmazásának elmaradása miatt.
A nyugati politikusok lopakodó törvényalkotásáról, a hatáskörét túllépő Európai Bizottságról, a politikai nyomásra működő Európai Bíróságról és a meleglobbiról is beszélt az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága előtt Varga Judit. Az igazságügyi miniszter nem beszélt viszont az egész Európát lázba hozó Pegasus-ügyről.
A miniszterelnök szerint egyedül a tagállamok és polgáraik dönthetnek arról, hogyan akarnak együttműködni.